1
Dana Bate: Iránytű a szerelemhez és titkos lakáséttermekhez
The Girls' Guide to Love and Supper Clubs, 2012
Kiadó: Erawan, 2013
Oldal: 510
Fordító: Lami Juli


A huszonhat éves Hannah Sugarman szinte mindent megkapott az élettől, amire egy maga korabeli nő vágyhat. Remek állást, jóképű, nagymenő pasit és egy igazán csilivili lakosztályt Washington D. C. egyik legjobb negyedében. Csupán egy a bökkenő: Hannah a pokolba kívánja az egészet. A tudományos konferenciák és a fényűző partik helyett a sütik és sültek világában érzi igazán otthon magát, munkaidőben is recepteket körmöl, titkos lakáséttermet nyit főbérlője tudta nélkül, és a mintaszerű hercegnőt úgy dobja le magáról, akár a felesleges kilókat… hogy a szerelem és a káosz új ízeket vigyen az életébe ­– és mindazokéba, akik megkóstolják a főztjét.
Az Iránytű a szerelemhez és titkos lakáséttermekhez igazi ínycsiklandó sikerkönyv egy olyan „szomszédlány” főhőssel, aki gyakran hülyét csinál magából a partikon, de pontosan tudja, mitől jó egy répatorta. És bár az álmai néha cukormázosak, azt már megtanulta, hogy az élet legfontosabb hozzávalója: higgy magadban.
... amit Prescotték becsültek bennem, az a lehetséges karrierem (ami engem hidegen hagy) és a tudományos örökség (amivel semmit nem akarok kezdeni).
A történet Hannah Sugarman karrierjét, és szerelmi életét követi nyomon, hiszen mindenki életében vannak olyan pillanatok, amikor fontos döntéseket kell meghoznia. Hannah kutatási asszisztensként dolgozik. Mindenki nyomást gyakorol rá valamiért, elvárják tőle, hogy letegye szakvizsgáját, ösztöndíjjal továbbképezze magát, de neki más tervei vannak, amit sem szülei, sem pedig a barátja nem vesz komolyan. Inkább alapítana egy saját catering céget, minthogy professzor legyen a szüleit követve.
Hannah alapjában véve egy vidám lány, sok vicces gondolattal áldotta meg őt a szerző, ezért elég szórakoztató a története. Van pár hibája: például nehezen megy neki a titoktartás, és sok kínos szituációba keveredik. Így esik, hogy a barátja szüleinél töltött családi vacsora végül katasztrófát eredményez, majd rádöbben, hogy mennyire nem egy úton haladnak ők ketten.
Üzenet Lucifernek: foglaljon nekem egy helyet. Útban vagyok a pokolba.
Adam Prescott politikai pályára készül, amolyan anyuka kedvence. A Prescott szülők nem tartják elég kifinomultnak, előkelőnek Hannah-t a fiúknak. A szüleit elfogadják, de a lányt nem. Már az első oldalakon pokolba kívánja az egész családot az olvasó, azt pedig, hogy Adamnek még rengeteg jellemhibája is van, csak ráadás. Sose kedveltem az olyan könyves karaktereket, akik nem tudnak kiállni a párjuk mellett a sznob szülőkkel szemben, pláne mikor alázzák a másikat rendesen. Végül Adam az, aki szakít a lánnyal, Hannah pedig új lakásba költözik. Nem annyira előkelő környékre, mint ahol a párjával élt, de elég messze kerül ahhoz, hogy ne fusson vele össze. Próbál helytállni a munkájában, mindent megtesz, de csak csupa káoszt eredményez. Érezhető, hogy nem neki való az adott munka, ezt szerintem sokan átérezik majd olvasás közben. Én is voltam hasonló szituációban, utáltam a munkámat, de még idejében észhez kaptam és váltottam. Sokkal valóságosabbnak tűnt emiatt számomra a története :)
Munkatársa, s egyben barátnője Rachel nagyban támogatja álmait, olyannyira, hogy rábeszéli a lányt egy lakásétterem megnyitására. Rachel szervez, Hannah süt-főz. Az első este előtt azonban beüt a káosz, és gyors megoldásra van szükségük. A sajtótitkár Blake Fisher sokat van úton a munkája miatt, ezért odaadja pótkulcsát Hannah-nak. A lányok kölcsönveszik a főbérlő lenyűgöző lakását, és az első este után már lenyűgöző sikereket érnek el. Egyszeri alkalomnak tervezték 'kölcsönvenni' a férfi konyháját, de több alkalom lesz belőle, ami veszéllyel fenyeget, hiszen a férfi egyben jelölt is, aki programjában küzd az olyan lakáséttermek ellen, mint amit Hannah is működtett a tudta nélkül.
Végignézek a polcon, és meglátom azt a márkát, amit Rachellel elhasználtunk a lakásétteremben: a tizennyolc éves Macallan. Leveszek egyet a polcról, és azonnal észreveszem az árcédulát: majdnem százötven dollár! Atyaúristen!
– Hé, honnan tudtad, hogy a Macallan a kedvencem?
Blake és Hannah barátságára szerintem nem fektetett akkor hangsúlyt a szerző, mint például a Jacobbal való kapcsolatára, de nem árulok el mindent, tessék elolvasni. A pirulós, zömök pasi nagyon jót tett a lánynak. Öröm volt végre egy olyan férfiról olvasni, aki nem álompasi kategória, hanem teljesen hétköznapi, kedvelhető figura :) és mint tudjuk, egyszer ugye mindenki lebukik...
Dana Bate első magyarul megjelent könyve igazi csajos regény, egyszerű, könnyed és vicces, ennek ellenére én kicsit többre számítottam. Több Blake-re? :P Sophie Kinsella stílusú, amiket én speciel hol szeretek, hol meg nem. Leginkább azoknak az ínyenc könyvrajongóknak ajánlanám, akik szeretik ha receptek is vannak regényekben. Nálam határozottan csak 1xolvasós kategória.
post signature

Megjegyzés küldése

  1. Hm, most nem értem, hogy végül miért 3 pontos lett, miközben a bejegyzést olvasva úgy éreztem, hogy neked is nagyon tetszett. :D Ahh, tudtam, hogy ha elolvasom, akkor kelleni fog a könyv is.

    VálaszTörlés

 
Top