0
Nora Roberts: A tanú
The Witness, 2012
Kiadó: GABO, 2013
Oldalszám: 592
Fordító: Tóth Gizella

Elizabeth, egy rideg, uralkodó típusú anya leánya fellázad, és egy éjszaka kirúg a hámból: hamis igazolvánnyal bejut egy éjszakai klubba, koktélt iszik, és hagyja, hogy egy vadidegen férfi orosz akcentusa elcsábítsa egy Lake Shore Drive-on lévő házba. Ezek az események örökre megváltoztatják az életét. Tizenkét évvel később az Abigail Lowery néven ismert nő egy kisváros, Ozarks külterületén él. Szabadúszó számítógépes programozóként bonyolult biztonsági rendszereket tervez... saját biztonsági rendszerét pedig egy vad kutyával és kézifegyverek egész arzenáljával egészíti ki. Visszavonultan él, keveset beszél.
De Abigail visszahúzódása csak még inkább felcsigázza Brooks Gleason rendőrfőnök érdeklődését. A lány logikus gondolkodása, titokzatos természete és minden romantikát nélkülöző nézetei lenyűgözik, ugyanakkor zavarják is. Gyanítja, hogy Abigailnek védelemre van szüksége, s hogy a gondosan kiépített védelmi rendszer olyan titkot takar, amelyet fel kell fedni.
A csavaros eszű, felejthetetlen hősnővel és a lélegzetelállító izgalmas cselekménnyel Nora Roberts olyan új regénnyel ajándékozza meg olvasóit, amely joggal szilárdítja meg helyét a bestsellerszerzők között, miközben az olvasók már a következő művére éheznek. 

Elizabeth Fitch rövid tinédzserlázadása egy L'Oréal fekete hajfestékkel, egy ollóval és egy hamis személyivel kezdődött... és a végén vérbe fúlt.


Vigyázz, mert spoileres!

Februárban került a boltokba az elmúlt évek egyik legjobban megírt romantikus krimije. Közel hatszáz oldalnyi lebilincselően izgalmas, sok szívszorító pillanattal vegyített romantikus krimit kap minden Nora Roberts rajongó. Gyilkosságok, orosz maffia, tanúvédelem... és a végén a jól megérdemelt 'happy end'. Számomra ez a könyv igazi meglepetés volt! Nem gondoltam volna még az elején, hogy ez a történet ennyire bejön majd nekem. Persze, szeretem Roberts könyveit, de A tanú most sok-sok más regényt letaszított a kedvencek listájáról.
- ... Hány évesek akarunk lenni? Szerintem az a legjobb, ha minél közelebb maradunk a huszonegyhez. Minden adatot felhasználhatok az igazi jogsidból, csak az évet kell megváltoztatnom.
- Csináltál már ilyet korábban is?
- Kísérleteztem. Olvastam róla, hogyan kell személyazonosságot hamisítani, tanulmányoztam a virtuális bűnözést. Nagyon érdekes téma. Szeretnék...
- Mit szeretnél?
- Komolyan szeretném tanulmányozni a számítógépes bűnözést, a megelőzést, a nyomozást. Szeretnék az FBI-hoz csatlakozni.
- Nem hülyéskedsz? Úgy, mint Dana Scully?
- Őt nem ismerem.
- X-akták Liz. Nem szoktál tévét nézni?
Elizabeth élete tizenhat évesen, nyolc hónaposan és huszonegy naposan megváltozik. Az eidentikus memóriával és kétszáztízes IQ-val megáldott lány a Harvard orvosi előkészítőjére jár. Egy irányításmániás sebész anya mellett minden gyereknek nehéz élete lenne, pláne annak, akit úgy szültek, mintha katalógusból rendelnének egy ruhát. Azt eszi amit gondosan megtervezett étrendjében van, azt a ruhát hordja amit kiválasztottak neki ... Elizabeth sosem lázadt fel, egészen mostanáig.
Alkalmi barátnőre tesz szert egy ismerős lány Julie személyében, akivel ellátogatnak a Warehouse 12 klubba, ami történetesen az orosz maffia, azaz Szergej Volkov tulajdona. A két lány felszabadultan élvezi élete legjobb estéjét, egészen addig, míg Liz egy kettős gyilkosság szemtanúja nem lesz.
- Egyszer sem ért hozzá - jegyezte meg John. - Nem ölelte át, nem kérdezte meg, hogy van, nem mondta neki, hogy örül, amiért nem történt semmi baja. Jézusom, ha ez a lány így élt eddig, a tanúvédelem maga lesz a paradicsom számára!
Az elején Alexi és Ilja karaktere teljesen megvett magnak, nagyon jól megformáltak. Persze jó lett volna, ha egy kicsit több orosz vonal van benne: több Szergej, vagy még több Ilja jelenet még jobbá tette volna, vagy legalább a végefelé. Az első pár fejezetnél tartottam tőle, hogy az egész átmegy drogokba és esetleg prostitúcióba, de szerencsére legalább az utóbbi nem volt. 
Tetszett, hogy részekre van bontva a regény. Valamint az is, hogy a lány felejthetetlen memóriája nem lett túlhangsúlyozva, túlmagyarázva a történetben, így teljesen hihetően volt tálalva. Elizabeth-et ha nem is, de Lizt már egészen megszerettem. És azon rövid idő alatt pedig, míg a lány Liz lehetett, John-tól és Terry-től, a két szövetségi marsalltól több kedvességet, szeretettet kapott, mint az anyjától bármikor. Aztán a szívem szakadt meg. Miattuk és értük is, de ezt csak olvasás közben érthetitek meg. Voltak jelenetek, amikor jól jött a közelben lévő zsepi is, és nálam azért ritka az ilyen.
- Akkor hadd halljam- bökte gyomorba az anyja. - Mi van veled? Ismerem már ezt az arcot.
- Tőled kaptam.
- És nagyon jó munkát végeztem vele. Bajban vagy, édesem?
Ugrunk itt is, és a regényben is 12 évet a kis turisztikai település Ozarks városába. Abigail visszavonultan éli mindennapjait az erdőben, egy kiképzett támadó kutyával, modern ipari biztonsággal ellátott házban, fegyverek arzenáljával.
Ez a titokzatos élet felkelti Brooks Gleason rendőrfőnök figyelmét, aki nem tud ellenállni a rejtélyeknek. Brooks, aki nem fogadja el a nemleges válaszokat, addig jár utána, amíg a nő be nem engedi a házába, majd pedig a szívébe. A bizonytalanság és magány olyan szinten öleli körbe őt, hogy az már szívettépő. Abigailnek kellett végre egy kis gondoskodás, amit Brooks és családja teljes mértékben megadott neki. Néhol annyira kínosan távolságtartó volt a lány, hogy már-már vicces volt. Viszont a hacker oldala nagyon lenyűgözött, ahogy megtalálta a bosszú sajátos módját :)
- Franciul beszél a kutyához.
Erre Brooks ismét felkapta a fejét.
- Micsoda?
- Csak csodálkoztam, miért tanítaná meg franciára valaki a kutyáját, ennyi. Nagyon udvarias és jól nevelt. Nem csupán hallgatja az embert, hanem egész testével odafigyel rá. Valami nagyon megfogott benne. Esküszöm, szívem szerint őt is megsimogattam volna, mint a kutyát.
- Te... te megsimogattad azt a hatalmas szörnyeteget?
Bert, a maga hetvenöt kilójával már önmagában is egy egyéniség. Nemhiába mondják, hogy a kutya az ember legjobb barátja. Az események gyorsan követik egymást, de nem volt kiszámítható. Kicsit más, mint az elmúlt évek könyvei, és ezt jó értelemben mondom :) A kisebb mellékszálak is izgalmasak, bár hoztak pár plusz negatív karaktert a történetbe. Ám megint sikerült mindegyik szereplőt egyedivé varázsolnia az írónőnek. Sokszor újraolvasós lesz, mert szerettem az elejétől a végéig!
Mivel tudta, hogy fegyverviselési engedélye is van, azzal kezdte. Amikor megérkeztek az adatok, Brooks döbbenten dőlt hátra a széken.
- Ez aztán az arzenál - motyogta maga elé.
A Glock 19-esen kívül a lánynak engedélye volt egy Glock 36-osra, egy Glock 29-esre, egy kilenc milliméteres Berettára, egy nagy hatósugarú Sig Sauerre, egy kilenc milliméteres Colt Defenderre, egy 1911-es Smith&Wessonra és egy pár Walther P22-esre.
Minek ennek a nőnek ennyi fegyver? Brooks zsaru volt, az ég szerelmére, de a szolgálati pisztolyán kívül csak két másik fegyvere volt.
- Ki a fene vagy?

Megjegyzés küldése

 
Top