Tóparti történetek #9 (Lakeshore Chronicles)
Kiadó: Harlequin MIRA, 2012.08.28.
Oldalszám: 303
Angol nyelvű e-könyv
Várható magyar megjelenés: március 13., Üzenet a palackban címmel
Sonnet Romano élete csaknem tökéletes, sikeres és okos lány. Manhattanben éli mindennapjait, az UNESCO-nál dolgozik, valamint felajánlanak neki egy rangos ösztöndíjat. Nincs ennél több, amit egy fiatal nő kívánhat - kivéve talán egy kishúg? Amikor az édesanyja, Nina azzal a nagy hírrel lepi meg, hogy kisbabát vár, a lány hanyatt-homlok Avalonba utazik. Sonnet megtudja, hogy anyja veszélyeztetett terhes, ezért mindent felad, hogy mellette lehessen. Miután elmúlik a veszély, Sonnet visszatérne mindennapjaihoz, ahol abbahagyta, ám Zach Alger, gyerekkori barátja beavatja egy nagy titokba: Nina sajnos súlyos beteg. Sonnet úgy dönt, az anyja mellett a helye. Barátja Orlando, aki apja kampányfőnöke ezt nem veszi tőle jó néven, és hihetetlenül aljas tettre szánja el magát, amelynek nemcsak Sonnet, hanem az egész családja megissza a levét…
The biggest surprise of all was that she was kissing Zach Alger—the same Zach Alger whose apple she had stolen from his lunchbox in kindergarten. The one who had tormented her when she was in the fourth grade. The boy who had pushed her off the dock into Willow Lake innumerable times, with whom she’d shared homework answers and after-school snacks, repeat viewings of Toy Story and Family Guy, and on whose shoulders she’d cry each time her heart was broken—and the first one she called with good news, whenever good news came around…
Miért esett erre a választásom? Egy szó: sorozatmánia.
A szereplők: Zach Alger a díjnyertes filmrendező, aki teljesen kikupálódott a sorozat folyamán és Sonnet Romano, kinek élete majdnemhogy tökéletes. Van egy jóképű barátja, nagy karrier vár rá, megkap egy rangos ösztöndíjat, és az apjával is közelebb kerültek egymáshoz.
Kedvenc jelenet: mivel tele van aranyos jelenetekkel, így nehezen tudok választani.
Kedvenc idézet(ek):
“A champagne bottle,” she said. “Somebody littered.” Holding it up to the light, she squinted. “There’s a message inside, Zach.”
“Yeah? Open it up and check it out,” he said.
“No way,” she said. “It might be someone’s private business.”
“What? How can you find a message in a bottle and not look at it?”
“It’s bad karma to pry into it. I won’t be party to snooping around someone else’s emotional baggage.” Defiantly, she flung the bottle as far as she could. It landed unseen, with a decisive plop. “What kind of idiot leaves a message in a bottle in a landlocked lake, anyway?” she asked.
“What the devil did you do to your hair?” Orlando exited the campaign bus, scolding her before both feet reached the pavement.
Sonnet patted her short curls. “I gave it to my mother. And if you’re going to yell at me for that, we’ve got a serious problem.”
A Tóparti történetek kilencedik részében végre elérkeztünk Sonnet és Zach könyvéhez. Nyakunkon a magyar megjelenés, én pedig még októberben elolvastam (de sosem mondtam, hogy villámgyors lennék), így kis csúszással, de ezt is sikerült végre megírnom. A Tóparti történetek rajongói imádni fogják ezt a könyvet! De az is lehet elfogult vagyok a kedvenc párosom miatt!? ;)
A Susan Wiggs könyvek olvasói jól tudják, hogy a szereplőket már az első részekben megismerhettük, igaz akkor még gyerekként. A nagy négyes: Daisy, Sonnet, Julian és Zack szinte mindig együtt lógott mikor tehették Avalonban. Ettől függetlenül önálló novellaként is elolvasható a könyv :) Az írónő most is az emberi érzelmeket helyezi előtérbe, legyen az öröm, vagy éppen fájdalom, de a család mindig a középpontban áll nála. Több ez, mint egy egyszerű romantikus történet, szinte nem is ezen van a hangsúly.
Ami Avalonban történik az Avalonban is marad... vagy mégsem? A történet Daisy esküvőjével kezdődik és Sonnet-éval végződik. De ne szaladjunk ennyire előre... Mostohatetvére esküvőjére hazalátogatva Sonnet újra találkozik régi barátjával. A Kioga tábor sok emléket idéz fel, és Zackkel végre megteszik a következő lépést, ami egy éjszaka a csónakházban. Hetekkel később újra visszatér látogatóba, amikor megtudja, hogy édesanyjának gyermeke lesz.
Nina felkéri Zacket, hogy dokumentálja a terhességét, mivel videónaplót szeretne gyermekének készíttetni. Zack elzárkózik az ötlettől, hiszen leginkább már csak esküvői videókat készít, és megrémítik a gyerekek, ám Nina okait hallva végül beleegyezik. Wiggs mindegyik regényébe belevisz egy kis drámát, ami ebből sem hiányzott, hiszen Ninának és Gregnek a terhesség alatt a rákkal is meg kell küzdenie.
Sonnetnak már gyerekként is nagyratörő tervei voltak, így most felnőttként már az UNESCO-nak dolgozik. Kapcsolatba került újra szenátorjelölt apjával, és annak családjával, valamint ott van barátja Orlando is, aki az apja kampányában dolgozik. Ám most döntenie kell, mi a fontosabb az életében.
Fantasztikus sorozat és remélem nem az utolsó könyvet olvastam belőle. Tőlem a maximális pontot kapja ez a rész! Egyszerre volt szórakoztató és szívmelengető. Feltűnnek benne régi karakterek is, mint például Kimberly és Bo Crutcher, Jezabel, Eddie, Maureen, és a Bellamy családtagok.
Hihetetlen de Max is felnőtt, és a szőke adonisz már egyetemre jár. Remélem neki is lesz egyszer könyve, bár nincs hír egyenlőre a folytatásáról. Emlékszem az egyik részben volt egy kislány akivel együtt buszoztak, és őt akkor ki is szemeltem neki, mert nagyon viccesek voltak együtt. Bár már nem is tudom melyik részben volt...
Tetszettek benne Sonnet kis listái, amiket újra és újra felülvizsgált :) Matthew Alger is szerepel benne, akit feltételesen szabadlábra helyeztek és jó útra tért. Van még benne egy kis politikai kampány, és botrány, meg persze megszületik Lucas Romano Bellamy is, szóval minden jó ha vége jó...
Néhol voltak számomra kisebb ellentmondások, de tényleg csak minimálisak. Julian és Logan viszont hiányoztak ebből a részből. Mivel nem aratott akkora sikert nálam Daisy könyve, mint elsőre vártam volna, így most elvárások nélkül kezdtem bele. Sonnet és Zack történetéért teljesen odavoltam. Meg vissza :P
Megjegyzés küldése