My Book Boyfriend: Acheron Parthenopaeus

Acheron Parthenopaeus

Sorozat: Dark Hunter / Sötét Vadász
#15 - Acheron

Szerző: Sherrilyn Kenyon

A rovatról részletesen itt.

Külső megjelenése: 

szőke/aranyszínű, majd hosszú fekete haj

élénk, ezüstösen örvénylő szem,

magassága: 6 láb 8 hüvelyk,

van egy apró kúszó alakváltó tetoválása: Simi

Első megjelenése:

   Acheron érezte valaminek a jelenlétét a háta mögött. Megpördült, készen arra, hogy lesújtson a botjával, arra számítva, hogy egy újabb daimon támad rá.
   Nem az volt.
   Helyette Simit találta lefelé lógva egy fáról, hosszú, burgundi vörös, denevéréhez hasonló szárnyait gyermeki teste mellett összezárva. Bő fekete tógát viselt, ami enyhén fodrozódott az esti szellőben. Vérvörös szeme hátborzongatóan izzott a sötétben, miközben hosszú, fekete copfja lelógott egészen a földig.
   Acheron ellazult, és botja egyik végét letette a nyirkos fűbe, miközben ránézett.
   – Merre voltál, Simi? – kérdezte élesen. Már több mint egy fél órája, hogy hívta a Charont démont.
   – Ó, csak itt lógtam a közelben, akri – mondta mosolyogva, és előre hátra hintázott a faágon. – Hiányoltál, akri?
   Acheron felsóhajtott. Kedvelte Simit, de szerette volna, ha egy felnőtt démon a társa. Nem egy olyan, aki még háromezer évesen is úgy viselkedik, mint egy ötéves gyerek.
   Még jó néhány évszázadnak kell eltelnie, hogy Simi felnőtt legyen.
   – Átadtad az üzenetemet? – kérdezte.
   – Igen, akri – felelte a démon, az atlantiszi kifejezést használva az uram, vagy mester helyett. – Pontosan úgy, ahogyan mondtad, akri.
   Acheron tarkóján a bőr bizseregni kezdett. Volt valami a hangjában, ami felkeltette az érdeklődését. – Mit csináltál, Simi?
   – Simi nem csinált semmit, akri. De…
   A férfi várt, míg a démon idegesnek tűnt.
   – De? – noszogatta.
   – Simi megéhezett a visszaúton...

~ A kezdetek, rajongói fordítás

(The Beginning #0.5, 2002)

Imádom Kenyont, és az ő különleges világát. Legnagyobb kedvencem a Sötét Vadászok vezetője Acheron, igaz ott van mögötte szorosan jó néhány más szereplő is... Mivel az ő könyve még magyarul nem jelent meg, így spoilerezni nem fogok.
Tizenegyezer évvel ezelőtt született isten, akit emberi testbe átkozottak (9548 BC), Archon és Apollymi fia.
Becenevei: Ash, Akri, T-Rex, Achimou. Párja: Tory, gyerekei: Katra és Simi, legjobb barátja pedig: Savitar. Ash az első Sötét Vadász, egy atlantiszi isten. Eléggé kiszámíthatatlan, és sokkal összetettebb személyiség, mint elsőre gondolnánk róla. Kívül nyugodt és visszafogott, de iszonyú nagy a erő lakozik benne. Nagyon könnyen tudja befolyásolni embereket a képességeivel. Persze neki is vannak gyengeségei. Ilyen például Tory, akit a könyvükben csak a vége felé tudtam megkedvelni, de tökéletesen kiegészítik egymást ők ketten.... azaz hárman, mert Simi nem elfelejtendő! Simit az első megjelenése alkalmával megszerettem, ő Ash saját charonte démona, aki nagyon veszélyes tud lenni, főleg ha az ő Akrijáről van szó. Ryssa és Apollomy felettébb szimpatikus karakterek az ő életében. Artemiszt ugyanakkor még mindig utálom a sorozatban, és nem csak azért amit vele tett. Nélküle viszont nem lenne igazi ez a regényfolyam. Ash olyan mint egy sebzett vadállat, akit szeretnél jól megölelgetni, de félsz megérinteni. A megkínzott múltja miatt is megfoghatatlan és rejtélyes személyiség, akinek kulcsfontosságú szerepe van ebben a világban.

Acheron idézetek:

– Hogyan boldogultál randi nélkül mostanáig? – kérdezte Kyrian Ash-től.
– Régebben ez nem volt központi kérdés – válaszolta tömören Ash.

– Aszongya, szükség lesz a kedvenc csípős barbecue-szószomra. És mindenféleképpen kell egy fogókesztyű, mert igen forró lesz, ha kész a pörkölés. És szereznem kell azokból az almafákból alágyújtani, a hús remekül át fogja venni az ízét. Fincsibb is lesz tőle, mert a démonízt annyira nem szeretem, Ack!
– Hát ez meg mit csinál? – kérdezte Artemisz, amikor észrevette, hogy Simi magában beszél.
– Listát ír róla, mi szükséges ahhoz, hogy megölje Thanatoszt.
– Nekem inkább úgy hangzik, mintha meg akarná enni.
– Az is lehet.
Artemisz szeme elkeskenyedett.
– Nem eheti meg. Megtiltom.
Ash vészjósló hahotában tört ki.
– Azt csinál, amit akar. Megtanítottam neki, hogy semmi ne vesszen kárba.
Simi egy pillanatra megállt, felemelte a fejét a listából, és Artemiszre nézve felhorkantott.
– Simi fölöttébb környezettudatos. Mindent megeszik, kivéve a patát. Azt nem szeretem, kicsorbul tőle a fogam. – Ashre nézett. -Thanatosznak nincs patája, ugye?
– Nem, Simi, nincs.
Simi boldogan felkacagott.
– Ó, milyen szuper kis vacsorám lesz ma! Démont sütök! Máris mehetek, akri? Indulhatok végre? Hadd menjek! Hadd menjek, kérlek! – úgy táncolt körbe-körbe, mint egy boldog kisgyerek a szülinapi zsúron.

– Mit fogunk csinálni?
– Nem tudom, hogy te mit tervezel. De az én tervem igen egyszerű. Megkeresem a szemétládákat és kinyírom őket.

Ash-t nem tudnám képen bemutatni senkinek, mert olyan férfi még nem született a világon. De merem állítani, hogy a Kenyon rajongók többségének ő az abszolút kedvence :)))