Igazságügyi szakértők (Tracers) #3
Unforgivable, 2010
Kiadó: Kossuth, 2013
Oldalszám: 372
Fordító: Angster László
A vörös bombázót, Mia Vosst nemcsak kirabolják, de kis híján meg is ölik. Az ügyben a sármos Ric Santos nyomoz, akit Mia, a fiatal DNS-szakértő már régóta vonzónak talál. Mia üzenetet kap: az unokaöccsét elrabolták, és azt követelik, hogy semmisítse meg egy gyilkosság bizonyítékait. Ő engedelmeskedik – és ezzel indítja el az igazi lavinát! Nemcsak szakmai hírneve forog kockán, de az élete is újra veszélybe kerül. Végül Ric Santos védelmébe veszi, és a halálos fenyegetés árnyékában együtt töltenek egy felejthetetlen hétvégét. A gyilkos még mindig szabadon jár, és már csak Miára vadászik. Ráadásul az ügybe az FBI is beszáll, mert kiderül, hogy a gyilkos csak a kéz. A fej sokkal magasabban van. Az Igazságügyi szakértők sorozat második magyarul megjelent darabjában az utolsó pillanatra is marad izgulnivaló.
Mia Vossra már nagyon ráfért egy kis kényeztetés.
Egy átlagos napon ellenállt volna a csábításnak. De ma semmi sem volt átlagos, kezdve azzal, hogy január hetedike volt, egészen odáig, hogy életében először leszidták valamiért.
Miért esett erre a választásom? Az első részben Mia nagyon érdekes karakternek ígérkezett.
A szereplők: Dr. Mia Voss DNS szakértő, és Ric Santos gyilkossági nyomozó (lásd a fenti részletes fülszöveget)
Kedvenc jelenet: minden fagyis rész, plusz az állatkertes. Sophie és Jonah közös részei, valamint amikor Rey is képbe került ;)
Kedvenc idézet(ek):
Kinyitotta a hűtő ajtaját, és kivett egy doboz Super Fudge Chunk fagyit, tele csoki-darabbal. A hóna alá csapta, és kivett még egy dobozzal. Ha már bűnözik, miért ne bűnözne nagyon? Ez a jelmondat már többször is bajba sodorta, mégis rendületlenül követte.A fülszöveg elég sokat elárul már önmagában is a történetről. Elég gyors tempójú, és a kriminalisztika szál igen magas színvonalú berkekbe vezeti be az olvasót. Szórakoztató és egyben izgalmas, azaz teljes mértékben romantikus krimi, de csak kismértékű romantikával... mivel valami hiányzott belőle szerintem.
– Kávéillatot érzek?
– Attól függ. Hivatalos látogatás, vagy baráti?
Baráti? Ő még sosem gondolt így Miára.
– Azt hiszem, mindkettő. Hogy jöttél haza a kórházból?
– Sophie hazahozott.
– Sophie?
– Ismered. – Mia ellépett mellette, és elindult mezítláb a hall felé. Ric követte. – A Delphi Centerben dolgozik. Már ezerszer láttad őt.
– A recepciós? Az a nagy...
– Igen. – Mia egy bosszús pillantást vetett felé.
– ...hangút akartam mondani. – Követte a nőt a konyhába, ami szintén kartondobozokkal volt tele. – Úgy hallottam, esténként egy austini bárban énekel.
Kicsit talán túl szövevényesre is sikerült ez a rész. Néha már azt hittem elsiklottam egy-egy infó mellett és nem fogom tudni követni, hogy melyik bizonyíték, melyik ügyhöz tartozik a sok gyilkosság kapcsán, de csak-csak összeállt a kép. Sajnos valamiért nekem úgy tűnt, mintha Mia és Ric másodlagos lett volna a gyilkosságok mellett. Nem alakult ki az a bensőséges hangulat, ami például az előző könyvben megvolt, több romantika kellett volna bele. A karakterek viszont továbbra is rendkívül jól ábrázoltak.
Ami furcsa volt, hogy általában még a romantikus krimikben is beleláttunk kissé a gyilkos fejébe, és kapunk vele kapcsolatos részleteket. Ebben a regényben viszont nem. Nada. A bérgyilkost jobban megismerjük, mint a sorozatgyilkost. Ami hiányzott még: a családokból keveset kaptunk Sammy és Rey kivételével. Mivel előtérben a krimiszál volt leginkább, így a család a háttérbe szorult, pedig én szerettem volna többet megtudni a Santos testvérekről ;(
Más volt, mint amit vártam. Nem rossz értelemben, de a két szereplő nekem sokáig úgy tűnt, mintha csak körözne egymás körül. Ez leginkább a tartózkodó Ric hibája volt. Különösen tetszett, hogy a mitokondriális DNS rejtelmeit is megismerjük, amiből látszik, hogy régen ültem már iskolapadban. Az pedig, hogy csak úgy ki lehet sétálni a Delphi Centerből egy bizonyítékkal... valahogy hihetetlen számomra. Tudom ez csak egy könyv, na de akkor is! Persze izgalmas volt, és nagyon várom a folytatást. Aki szereti a C.S.I. típusú sorozatokat, ezt a könyvet is kedvelni fogja az igazságügyi szakértők munkája miatt.
Sajnálom, hogy nem sorban adják ki a részeket, de Mia történetére kíváncsibb voltam az első rész után. Szerencsére nem volt semmi utalás benne a második részre (Troy és Elaina), ezért nem számít a kavarodás. Viszont a következő részhez a Nincs bocsánat ajánlottan elolvasandó(!) hiszen Sophie és Jonah már most is nagy kalandokba keveredik. Ez volt a másodlagos szál a történetben, ami miatt borzasztóan szeretném, hogy az ő könyvük következzen :)
Megjegyzés küldése